Animéket körülbelül 2003 óta nézek. Nálam is, mint sok mindenkinél az InuYasha című sorozat jelentette az első animeélményt. Ez rögtön megtetszett, így kezdetben, a MegaMannel együtt a vasárnap délelőttöket az RTL Klub néhány animesorozatának nézésével töltöttem, mintegy állandó, kötelező , kellemes vasárnapi programként. Ez, így utólag visszagondolva elég kevés volt, de akkor még elég.
A következő fontos állomás az A+/Animax korszakom volt. Bizony, miután elérhetővé vált nálam a hazai első, és azóta is egyetlen animés csatorna, új távlatok nyíltak meg a számomra. Esténként gyakran néztem a csatornát, így egy idő után már minden sorozatukat ismertem. Sokat köszönhetek nekik, olyan sorozatokat, mint a Kaleido Star, a Spirál, Paradise Kiss és sok más, máig is kedvencemet ismertem meg a csatornának köszönhetően. Ma már elég gagyi az Animax, régen lemúltak a régi szép idők. De kellemesen gondolok vissza arra korszakra, amikor a jó tévéműsorért elég volt az A+/Animaxra kapcsolni. Innentől váltam animerajongóvá, ugyanis sok sorozatot ismertem meg, sőt tudatosan kezdtem érdeklődni a japán animációs filmek iránt.
A legnagyobb lépést azonban 2007 márciusa jelentette, amikor itthon is elérhetővé vált számomra az internet. Azóta nagyon egyszerű dolgom van, ha animézni akarok, irány a TokyoTosho, vagy valamelyik online oldal és hajrá! :) Azóta szinte kizárólag csak az interneten nézek animéket. Mára több, mint 200-at tudok magam mögött (ebben benne vannak a sorozatok, OVÁ-k, ONÁ-k, egész estés filmek is). Tudatosan válogatok, elsősorban a saját ízlésemnek megfelelően, néha mások ajánlása alapján. Olyan műfajokat és sorozatokat nézek, amik nekem legjobban megfelelnek és érdekelnek. Ilyen például a krimi, a természetfeletti, a shoujo, vagy a seinen animék.
A hírnév és népszerűség nálam semmit sem jelent. Ha belegondolok, a nagyon népszerű sorozatok közül alig kedvelek párat. A Death Note és a Code Geass az a két sorozat szerintem, ami joggal érdemli meg a hírnevét. Nem az esetem például a shounen-fight, vagyis Bleach, Naruto, One Piece, stb. típusú dolgok, mert unom őket és a humoruk sem igazi számomra. Különben szerintem teljesen egy kaptafára mennek, mindegyikben ugyanaz van, csak kicsit másképp, és főleg azért riasztóak, mert 100 részen felül nálam már nem nagyon létezik jó anime. Mindet csak húzzák, rengeteg a filler, ami egy idő után idegesítő, és azt sem élvezem, ha egy-egy kisebb történetet három-négy részen keresztül üres monologizálással és harcokkal nyújtanak el.
Ugyanakkor az Aoi Bungaku, a Bakuman, az Air szerintem méltatlanul mellőzöttek. Ezek mellett szívesen megnézem a boys love/yaoi animéket is, bár elég kevés készült még, az igazán jó pedig még annál is kevesebb.
Kedvenc mangakapárosom Obata Takeshi és Ohba Tsugumi. Szenzációs, csavaros történeteket írnak, nagyon szép, lenyűgöző rajztechnikával párosítva. Remélem a Death Note és a Bakuman után is sokat fognak együtt dolgozni még.
Újabban japán és koreai dorámákat is nézek. Szerintem jobbak, mint a kiüresedő, pénzhajhász amerikai filmipari termékek. Amúgy én tisztelem az ázsiaikat, így a világuk számomra nem olyan furcsa, mint a legtöbb nyugati számára. Sok filmjük gagyi, de el kell fogadni, hogy más kulturális hatások érik őket, így a maguk kategóriájában semmivel sem rosszabbak, mint a mi filmjeink.
Nagyjából ennyit rólam. :)