Sokat dühöngtem már a sok sótlan, középszerű háremanimén - legutóbb a gagyi Mayo Chiki kapcsán. Valahogy mégis mindig újabb és újabb darabokban futok. Így voltam az Infinite stratos című darabbal is, amelyet tavasszal nem követtem részről részre, csak a közelmúltban bukkantam néhány képre, ami miatt felkeltette az érdeklődésem. Haremanime? Igen! Sok női szereplő? Igen! Gagyi? Nem annyira! Fene sem tudja miért, de én jól szórakoztam azon a 12 részen. Kész felüdülés volt a műfaj szemetei után. Bajom sem lenne, ha a céltalan fanservice-dömpinget állandóan legalább ennyi humorral fűszereznék a készítők.
A háremtéma itt, némi mecha elemmel keveredik, bár, természetesen, egy ilyen animénél nem kell epikus harcokra számítani, bár a látványvilággal itt sem volt baj.
Főhősünk, a 15 éves Orimura Ichika egyediségét az adja, hogy a világon egyedüli férfiként képes az Infinite Stratos (IS) nevű technológia használatára.
Az IS voltaképpen egy használóját körülölelő robotváz,. amellyel harcolni lehet. Ezt külön iskolán oktatják Japánban, az IS Akadémián. Itt lesz elsőéves Ichika is, de mivel eddig az IS-t csak nők tudták kezelni, így rajta kívül csak lányok tanulnak az iskolában. Tessék, rögtön megoldva a háremtéma. :D Egyébként az IS különlegességnek számít, ugyanis mindössze alig 500 darab működik belőle a világban, így a nagyvállalatok és az államok külön fejlesztésekbe fogtak. Mivel veszélyes, de fejlesztése még most is tart, nemzetközi szerződésben rögzítzették az országok, hogy harci célokra nem lehet használni a technológiát.
Az IS iskolában tanít egyébként Ichika nővére is, Chifuyu, aki elismert IS használó, sőt legendává nőtte ki magát a tanulók között. Chifuyu mogorva jellem, így ennek megfelelően, Ichikát is szinte a sárgaföldre veri már az első órán. De diákjaival is szigorú és eltökéli, hogy elsőrangú pilótát képez belőlük.
Aztán főhősünk gyerekkori barátjába is belebotlik: Shinonono Houki szintén az akadémia hallgatója, és már az első másodpercekben sejthető, hogy a fő tsundere karakter személyét is benne tisztelhetjük. Kellően hideg és ellenséges Ichikával szemben, de természetesen szerelmes a fiúba. Houki nővére, Tabane egyébként az IS technológia feltalálója, bár tudós helyett inkább elmebetegnek nézhetnénk viselkedése miatt.
Később újabb ismerős érkezik. A kínai Fan Rinin szintén ismeri Ichikát, ugyanis gyermekkorukban sokat találkoztak Rin-ék kínai éttermében. Persze, ő is gyengéd érzelmeket táplál Orimura iránt.
A fensőbbséges Cecilia Alcott Angliát képviseli és akkor egója van, hogy mindenkivel elkezelően bánik. Rögötön össze is vesz Ichikával, majd párbajra hívja az IS-ben még teljesen járatlan fiút. Houki képezi Ichikát, ám előre sejthető, hogy Ceciliánál a gyülöletet hamarosan szerelem váltja föl.
Charles Dunois személyében új diák érkezik az akadémiára, így végül Ichika egy újabb fiúval már nem érzi olyan kényelmetlenül magát, de ez a megkönnyebbülés csak rövid ideig tart. És nem csupán a német diák, Laura Bodewig megérkezése miatt.
Nos, háremanimének megfelelően nem a mecha vonal hangsúlyos, így a kezdeti harcok elég összecsapottak és rövidek. Emiatt a mecha fanok elégedetlenkedhetnek, de mivel a hárem és a robot műfaj célközönsége fedi egymást, így rengeteg kárpótlást kapunk az elég gagyi mecha háttérsztorit kárpótlandó.
Igen, a rengeteg lányra gondolok. Ugyanis hálát adhatunk, ugyanis az IS-ben nincsenek hülye picsák, akiket legszívesebben fölnégyelnénk. Nálam sokszor előfordul, hogy szinte agyvérzést kapok néhány női szereplőtől, de itt nem kell ettől tartani. Hamar megkedveljük a lányokat, és Ichika sem olyan fájdalmasan hülye és lúzer, mint a háremanimék főszereplőinek többsége.
Humorban a legerősebb az IS, bár eget rengető újdonságokra ne számítsunk: a szokásos kétértelmű, félreérthető poénok hangzanak el, ám a sorozat olyan szinten nem veszi komolyan magát, hogy ezt könnyen megbocsáthatjuk neki. A női szereplők aranyosak, a kötelező kawaii kategóriát simán hozzák, és szerencsére elcseszett lolik és moék sincsenek. Hajszínre, származásra, korra való tekintettel bátran választhatunk kedvencet a lányok közül.
Bár a harcok, az utolsó részek kivételével rövidek, de a látványra mégsem lehet panaszunk: az IS-ek szépen megtervezettek, az akciójelenetek animációja is első osztályú, bár idegesítő, hogy minden csatát rövidre zárnak a készítők.
Humorban jó a sorozat. Sokat lendítenek a szerethető szereplők is rajta, így kedvenceik kárpótolnak a sokat látott és ismert, de jól tálalt poénokért is.
A zenék nekem nagyon tetszenek, különösen az ending, melyet az anime női seiyuu hangszínészei adnak elő, de az interneten a különböző egyszemélyes verziókból sincs hiány.
Röviden összegezve azoknak ajánlom az Infinite Stratost, akik szeretik a mecha műfajt, de nem várnak világrengető újdonságot. Emellett az ecchit és háremtémát sem vetik meg, de már elegük van a gyenge, csak fanservice-re hajtó moslékokból, és egy jót nevetnének.
Értékelés: 4/5. (Jó, többször is megnézem majd.)
Tetszett:
- szereplők,
- animáció,
- seiyuu-k,
- humor,
- zenék.
Nem tetszett:
- rövid harcok,
- sok klisé.
Végül pedig az ending:
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése